Koreai gyűjtemény Hopp Ferenc Keletázsiai Múzeum 1969.

Koreai gyűjtemény. 

A múzeum kis koreai gyűjteménye a mintegy ötven saját gyűjtésű régi tárgyból és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ajándékaként 1958-ban érkezett több, mint 120 darab, főleg modern iparművészeti tárgyból áll.

A régi anyag a Hopp Ferenc és Felvinczi Takáts Zoltán által távol-keleti útjaikon gyűjtött tárgyakból, valamint újabb szerzeményekből származik és legjobban a bronz- és kerámiaművesség van képviselve benne. A kínai kultúra szomszédságában és erős hatása alatt később fejlődésnek induló koreai művészet korai szakaszából a múzeum nem rendelkezik műtárgyakkal. Legkorábbi bronztárgyaink, a Három Királyság idején készült néhány fémtálat leszámítva, a Korja dinasztia korából (918–1392) valók, amikor a Szung-kori Kínával kialakult erősebb kapcsolatok után Korea önálló nemzeti fejlődése folytatódott erősebb ütemben. Bronztárgyaink jól mutatják e korszak fejlett művészetét. Három ívelt, hosszú nyelű kanál és két bronztál mellett két bronztükör képviseli a használati tárgyakat. Jellemző az egyik tükör domború vonalú virágdíszítése. A bronzöntés fejlettségét három füstölő érzékelteti jól. A háromlábú füstölő még az ókori kínai bronzok formáját utánozza, de a másik kettő is kínai hatásokról tanúskodik. Legszebb közülük a szerencsét hozó egyszarvú finoman megformált plasztikus alakjával díszített kerek füstölő fedél (85. kép). Hasonló formájú füstölőt porcelánból is készítettek e korban.

Korea. Bronzedények – Bronze vessels

85. Füstölő fedele egyszarvúval, 12-13. század
Cover of an incense burner with a unicorn, 12-13th century

86. Füstölő, 15–16. század
Incense burner, 15–16th century

Korea, bronzszobrok – Korea, bronze statues

87. Buddha, aranyozott, 12–13. század
Buddha, gilt, 12–13th century

88. Buddha, aranyozott, 12–13. század
Buddha, gilt, 12–13th century

A Korja-kori buddhista plasztikát két jellegzetes és szép darab képviseli a 12–13. századból: Buddha Sakjamuni nyolcszögletes talapzaton álló szobra és egy kis ülő Buddha-szobor (87–88. kép). Mindkét szobrocskán megtaláljuk a korai koreai buddhista művészet néhány jegyét; jellemző például, hogy a fejek aránytalanul nagyok, és archaikus vonásokat mutat az arc és az alak megformálása is. Egy későbbi, 15-16. századi háromlábú bronz füstölő fedelét oroszlánfigura díszíti, de kínaias itt az edény oldalának vonaldíszítése is (86. kép).

A Korja-kori kerámia közül egy fedeles kerek doboz a legszebb (89. kép). A még égetetlen edény testébe vésett és eltérő színű agyaggal berakott díszítés jól érzékelteti, hogy a koreaiak nemcsak átvették Kínától a szeladon mázas edények készítését, hanem tovább is fejlesztették azok formáját és díszítését. Szeladon mázas koreai csészéink közül kiemelkedik szép mázával egy kis talpas csésze (90. kép). A 11-13. századból való egy gabona tartására szolgáló fekete mázas nagy edény is.

A 15–16. században meginduló koreai porcelángyártás kínai kapcsolataira utal egy máz alatti kék festésű sárkánnyal díszített 18. századi váza és egy kis vízcsepegtető edény.

Korea, Kerámia – Korea. Ceramics

89. Berakott szeladon doboz, 11–13. század
Celadon box, inlaid, 11-13th century

90. Talpas csésze, szeladon, 12–13. század
Stem-cup, celadon, 12–13th century

91. Szeladon váza, máz alatti festéssel, 15-16. század
Celadon vase with underglaze decoration, 15–16th century

92. Fedeles edény, mázas keménycserép. 18-19 század
Stoneware jar with cover, glazed, 18-19th century

93. Korea. Buddha Hármas az Alvilág királyaival, vászon színekkel, 16–17. század
Korea. Buddha-Triad with the Kings of the Underworld, colours on cloth, 16–17th century

94. Korea. Tung Sou kíséretével, az anaki III. sír falfestményének másolata.
Korea. Tung Shou with attenclants, a copy of the wall painting, tomb III. Anak

A Li-kori (1392-1910) cserépedények közül megemlítendő egy szögletes testű barna mázas edény a 18-19. századból (92. kép) és egy 15–16. századi zöldesszürke mázas, virágmintás váza, amely a Koreai Tudományos Akadémia ajándékaként érkezett (91. kép). A múzeum két koreai buddhista festménnyel rendelkezik. A Buddhát tanítványokkal és kísérőkkel ábrázoló 16–17. századi kép még a kínai buddhista festményekkel mutat rokonságot (93. kép), míg a későbbi, Mahámájúrí-t (a Pávás Istennőt) ábrázoló papírra festett élénk színű kép a koreai népi művészethez áll közel.

Régi koreai gyűjteményünket két festmény, több korai fedélcserép-töredék és néhány krizantémmal díszített 18. századi selyemhímzés egészíti ki, melyek eredetileg egy ruhához tartoztak.

1958-ban a Koreai Kulturális Kapcsolatok Bizottsága útján érkezett 85 tételből, több mint 120 darabból álló csere ajándékkal bővült az anyag. Ez 1958. szeptemberében kiállításra is került Budapesten a Kulturális Kapcsolatok Intézetében. Az anyag nagyrészt új iparművészeti alkotásokból áll, de néhány régi tárgy is szerepel benne a Li-korszak végéről. A 18–19. századból való egy sárkánnyal díszített kék-fehér váza, két alacsony fiókos asztalka, egy esküvői láda, egy vörösesbarna lakkozású, fémveretes toalettasztalka, egy szarubetétes reflex-íj, a tussal festett, mókust és szőlőfürtöket ábrázoló tegez a nyílvesszőkkel. Kiemelkedik a régi tárgyak közül a gazdag családok leányai által viselt ékszer készlet, amely jádéból faragott két lepkéből, kétrészes hasábból, egy áttört díszből és arany makarafejbe foglalt ágas korallból áll. Ezeket összekötve, selyemzsinórokkal díszítve hordták az övön.

Az új anyagban megtaláljuk a rézötvözetből készült hagyományos koreai főző- és étkező edényeket. Tíz szeladon mázas porcelán váza képviseli az új kerámiát. Ezek mind a Korja-kori porcelánok másolatai, különböző berakásos technikákkal díszítve. Jól van képviselve a modern lakkművészet is. A hagyományos vörösesbarna lakkozású dobozok díszítésében már mai motívumokat is találunk. A selyemből varrott viseletek között legszebb a hagyományos női és férfi esküvői ruha. A modern hímzések a régi koreai selyem hímzés továbbélésére mutatnak. Ezeken, a régi témák mellett új felfogású hímzéseket is találunk. Például a “Tutajok a Jalu folyón” című hímzés egy festmény után készült. Az új koreai anyagot bambusz és gyékény használati tárgyak, legyezők teszik teljessé.

A koreai művészet korai szakaszára nézve nagyszerűen egészíti ki gyűjteményünket a Phenjantól 120 km-re délnyugatra, 1949-ben feltárt anaki 3. sír két modellje és kilenc falfestményének eredeti nagyságú másolata. Ezeket a phenjani Magyar Nagykövetség kezdeményezésére koreai művészek készítették és a Hopp Múzeum mutatta be őket külföldön először 1956. évi kiállításán. A nagy többkamrás sírban a Kínából Koreába menekült és ott kormányzói tisztet viselt Tung Sou kormányzó volt eltemetve, aki i. u. 357-ben halt meg. A falfestmények nemcsak Korea, hanem egész Kelet-Ázsia legrégebbi falfestményei közé tartoznak és páratlan kulturtörténeti jelentőségük van. Megtaláljuk rajtuk Tung Sou kormányzót fő hivatalnokaival (94. kép), feleségét, Tung Sou ünnepi felvonulási menetét harcosokkal, a palota konyháját, a gémeskutat és a gabonaőrlés ábrázolását is. A sír szerkezete és a falfestmények stílusa még a kínai átvételekre utal, de főleg a viseleteken már erős koreai jelleget is megfigyelhetünk.

The Korean Collection

The art of Korea was formerly represented very modestly by only 50 specimens coming into our possession earlier. In 1958 the collection was enriched by a present of 120 art objects from the People’s Democratic Republic of Korea, the major part being items of the present industrial arts. The early pieces of this collection were mainly collected by Ferenc Hopp and Zoltán Felvinezi Takáts. Three spoons, two bronze bowls and a mirror represent the early Korean bronze art. Besides, the cover of an incense burner from the 12–13th century is noteworthy, with the figure of a reclining unicorn (fig. 85.). The relics of the Buddhist sculpture from the Koryo period are a standing image of Shakyamuni and a small size Buddha in a seated position (figs. 87-88.). Along with these is a 15-16th-century covered bronze incense burner decorated with a lion (fig. 86.). Among the ceramics of the Koryo period the best are an inlaid round box with cover and a celadon-glazed stem cup (figs. 89–90). There are three wares representing the blue-white porcelains of the Li period, as well as a vase with greyish-green glaze and a jar in brown glaze (figs. 91–92.). As for the Korean pictorial art our Museum possesses two Buddhistic paintings: one is the Buddhist Trinity from the 16-17th century in Chinese style (fig. 93.) and the other one is the Mahamavuri (Goddess of Peacock) of a later time painted in the folk art style. In 1958 the inventory reported an increase of 120 objects as a result of the exchange of presents. Among them there are several old pieces too, e.g. an 18th-century vase decorated with a dragon, two small tables with drawers, a wedding chest, a small dressing table, a reflex-bow, a painted quiver and a jewel-set. Among the recent wares of industrial arts are cooking vessels and table-sets in copper, celadon-glazed wares in imitation of the pieces of the Koryo period, modern lacquers, silk attires and embroideries, etc. Here we must make mention of the two models of the Anak No. III. tomb, 120 kilometers southwestward from Phenyang, excavated in 1949, and of the nine original size copies of the main wall-paintings of the tomb. They were exhibited in 1956 for the first time abroad by our Museum. The tomb is one of the richest in wall-paintings there. It was made for Tung Shou, the governor, who died in 357, and for his wife. On the copies we can see, besides Tung Shou and his courtiers (fig. 94.), his wife, the kitchen of his palace, the draw well, the stable, the coach-house, the corn grinding and the parade of Tung Shou. So these paintings are of unique importance to the cultural history of the Far East.