Tímár András Távolkeleti magángyűjteménye 2002.

A GYŰJTEMÉNY

A keleti művészeti gyűjtemények létrejöttében legtöbbször egy olyan esemény, momentum található, amely a gyűjtő érdeklődését felkeltve egy sok éves, sőt életre szóló indítékot adott e kör és a műtárgyak egyre mélyebb megismerésére, keresésére.

így volt ez Tímár András esetében is. Felesége elbeszélése szerint egy olyan osztálytársa volt, akinek az édesapja hajóskapitányként sokszor megfordult a keleti vizeken. Volt egy kis, csontra festett perzsa miniatúrája, amely annyira megtetszett Tímár Andrásnak, hogy a számára igen kedves és értékes, mintegy harminc könyvét adta érte cserébe. De látott nála japán fametszeteket is, s ezt a műfajt annyira megkedvelte, hogy gyűjteni kezdte az országban. Kapcsolatba került később Mezey Istvánnal, aki az 1930-as években Felvinczi Takács Zoltán professzorral együtt a Magyar-Nippon Társaság fő szervezője és a Távol Kelet című folyóirat szerkesztője volt. De találkozott Germanus Gyula professzorral, továbbá más gyüjtőkkel is. Így sikerült kialakítani keleti gyűjteményét, amelyben a színes japán fametszetek szerepelnek legnagyobb számban.

Mint újságíró, többször eljutott Ázsiába, – Indiába, Kínába és Japánba – s közben egyre több értékes könyvet szerzett be ezen országokról és művészetükről.

Kedves felesége, Piroska asszony kérésére vállaltam, hogy e gyűjtemény bemutatásához rövid katalógust készítek, aminek további fejlődését férjének korai halála megakadályozta.

Minthogy a gyüjtemény zömét a színes japán fametszetek, az ukiyo-e néven ismert képek teszik ki, felmerül a kérdés, hogy e ritka magángyűjtemény mit reprezentál e műfaj rendkívül gazdag világából és anyagából. Ha azonban annak a történelmi korszaknak, a Tokugawa sógunok által vezetett Edo-korszaknak (1603-1867) a fő jellemzőire – a szamurájok szerepére, a kabuki színház és a bábjátszás aranykorára – gondolunk, akkor láthatjuk, hogy a gyüjtemény fametszetei többnyire éppen ezeket ábrázolják.

A kereszténységgel már a XVI. század közepén megismerkedtek a japánok, s annak rövidesen többszázezer híve lett a szigetországban. Azonban 1600 körül, a nyugati hatásoktól félve, a sógunok nemcsak betiltották a térítést, hanem üldözték is a kereszténységet. A Tímár-gyűjtemény egyik érdekes lapja, egy dél-japáni keresztény főúr alakjával, éppen ezekről a történelmi eseményekről szól.

A kabuki színház előadásairól és ünnepelt színészeiről számos képet találunk. Ilyen szinész-képek tették ki az ukiyo-e fametszetek több mint egy harmadát. A kabuki színház mellett azonban közkedvelt lett az Edo-korban a bábjáték és az árnyjáték is, amelyeknek a repertoárja rokon volt a kabukiéval. Fő szerzőjük a japán Shakespeare-ként is emlegetett Chikamatsu Monzaemon (1653-1725) volt. Ilyen előadásoknak az ábrázolása azonban eléggé ritka a fametszeteken, s így a gyűjtemény ilyen képe, egy esti előadás bemutatásával, rendkívül érdekes. A tájképes fametszeteket Ando Hiroshigének a Tokaido út 53 állomását bemutató sorozatának jól ismert, hakonei ködös képe képviseli.

A japán történelemben és művészetben az Edo-korszakot felváltó Meiji-korszak (1868-1912) jelentős változásokat hozott. Az ország megnyitása, a nyugattal való diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok felvétele megnyitotta az utat Japán gyors modernizálása, a nagyipar fejlesztése és a nyugati művészet megismerése felé.

A két korszak határán működő Chikanobu korábbi képe még a szamuráj-korszak eseményeit idézi. Későbbi képe már új technikával készült. A nyugati lovas párt ábrázoló metszet viszont már témájában is teljesen újat képvisel. A gyűjtemény lapjai így a japán fametszetművészet jellegzetes képtémáira és átalakulására is utalnak.

A nikkói Tokugawa szentély épületeit bemutató fényképalbum a szintén nyugatról átvett fotografálás gyors japáni elterjedését illusztrálja.

A későbbi japán kiadványok között említést érdemelnek a textilmintákat és a tradicionális japán címereket, vagyis mon-okat ábrázoló füzetek. Érdekességet képvisel La Fontaine meséinek 1900 körüli japán nyomtatott kiadása.

A kisebb számban szereplő kínai képek és kiadványok – köztük a régiségek katalógusai, és a Tíz Bambusz Csarnok illusztrált levélpapírjai – nemcsak a gyüjtő érdeklődésére, hanem a kínai festészetnek és fametszeteknek a japán művészetre kifejtett jelentős hatására is emlékeztetnek.

A gyűjtemény katalógusának bemutatása remélhetőleg indítékot adhat a távol-keleti műalkotások további megismerésére és gyűjtésére.

KÉPJEGYZÉK

  1. Tsukioka Yoshitoshi (1839-1892)
    Amakusa Shigehisa (Miguel) daimyo.
    Jelzés jobbra lent: Taiso Yoshitoshi.
    Alatti piros pecsét: Go-Yoshitoshi.
    Fent hosszú szöveges leírás. Kiadói pecsét.
    Nishiki-e. Oban, 36×20 cm.
    A kiváló grafikusi tehetségű Yoshitoshi – aki a késői ukiyo-e képek megújítója volt – két fametszet sorozatot tervezett a japán történelem eseményeiről és nagy alakjairól. E képe a pecsét alapján szintén ilyen sorozatból készülhetett 1879 körül. A dél-japáni Amakusa szigeteken 1577-től kezdve öt japán tartományi főúr (daimyo) felvette a kereszténységet, és aktívan terjesztette azt birtokain. Amakusa Shiro daimyo később az 1637-ben kirobbant shimabarai felkelésnek a vezetője lett, amely a Togukawa-kori Japán legsúlyosabb keresztény- és parasztfelkelése volt. A felkelést a sógun csapatai leverték és Amakusa Shirót vára elfoglalása után kivégezték Yoshitoshi műveit az utóbbi évtizedekben fedezték fel újra. Sorozatairól lásd: W. Shamoni, Taiso Yoshitoshi. Ein Holzschnittmeister an der Schwelle zur Neuzeit. Köln, 1970 k. A No. 16. kép szintén a történeti sorozatából való.
  2. Utagawa Kunisada (1786-1864)
    Kabuki színész portréja, vízparti táj előtt.
    Jelzés: Toyokuni ga és “toshidama” pecsét.
    Sorozatcím: Tokaido gojusan tsugi no ichi, és a hely neve: Kakegawa.
    Makin és Hama cenzorok engedélyezési pecsétei.
    Dátumpecsét a “Patkány” évéből (1852)
    Nishiki-e. Oban, 35×24 cm. Úgynevezett ókubi-e (“nagyfejű kép”). Feltehetően Ichikawa Ebizo V. képe.
  3. Utagawa Kunisada (1786-1864)
    Kabuki színházi jelenet. Diptychon.
    Jelzés mindkét lapon: Toyokuni ga, és kerek “toshidama” pecsét.
    Páros cenzori pecsétek Kinugasa és Hama cenzorok nevével. E két cenzor 1847-1848-ban működött együtt.
    Nishiki-e. 27×47,5 cm. Jobbra lent kiadói pecsét.
  4. Utagawa Kunisada (1786-1864)
    Kabuki színpadi jelenet: szamuráj és egy nőalak. Diptychon (eredetileg valószínűleg triptychon).
    Mindkét oldalon Toyokuni ga jelzéssel és piros kartusban “toshidama” pecséttel.
    Két cenzori pecsét Watanabe és Yonehara cenzorok nevével. Dátumpecsét az “Ökör” év III. hónapjából (1853).
    Nishiki-e. 34×46 cm.
  5. Utagawa Kunisada (1786-1864)
    Kabuki színpadi jelenet két szamurájjal.
    Diptychon.
    Mindkét oldalon Toyokuni pecsétjelzés és piros kartusban “toshidama” jelzés.
    Lent cenzori pecsét, kombinált “aratame” jelzéssel, a “Kakas” évéből (1861).
    Fent a két színész neve, akik a híres Ichikawa színészcsalád tagjai voltak.
    Nishiki-e. 33,5×48,5 cm.
  6. Utagawa Kunisada (1786-1864)
    Bábjáték-előadás holdfényes estén. A fuvolázó leány bábuját egy-egy férfi mozgatja. Balra gyerekek.
    Jelzés: Toyokuni ga és piros kartusban “toshidama” pecsét.
    Jobbra lent “aratame” cenzori pecsét és a “Kígyó” évének VIII. hónapjára utaló dátumpecsét (1857).
    Nishiki-e. Oban, 36×25 cm.
  7. Utagawa Kunisada (1786-1864)
    Kabuki színpadi jelenet: szamuráj és szépség.
    Jelzés: Toyokuni ga. 1862-nek megfelelő cenzori pecsétek, egyiken Wataru cenzor nevével. Fent a színészek nevei. Nishiki-e. Oban, 34.5×23 cm.
    “Toshidama” pecsét. Balra egy ellenzőkép.
  8. Utagawa Kuniyoshi (1798-1861)
    Ifjú nő enteriőrben, teázó asztalka előtt.
    Jobbra tekercskép egy buddhista szerzetes képével, és a tizenhat Rakanra utaló felirat.
    Jelzés: Ichiyusai Kuniyoshi ga.
    Alatta kiadói pecsét: Minatoya (Kohei).
    Cenzori “kiwame” pecsét.
  9. Utagawa Kunisada (1786-1864)
    Yoshiwarai kurtizán két kísérőjével.
    Jelzés: Toyokuni ga, és “toshidama” pecsét. (Sorozat része)
    Nishiki-e. Oban, 35×25 cm.
  10. Utagawa Kunisada (1786-1864)
    Kurtizán. Felette klasszikus verseskönyv Edokori kiadása látható, egy Heian-kori költőnő – feltehetően Murasaki Shikibu – képével.
    Jelzés: Ichiyosai Toyouni ga, és kerek “toshidama” pecsét.
    Jobbra lent cenzori pecsét Yoshimura cenzor nevével, aki 1843-46 között jelezte egymagában az engedélyezést.
    Nishik-e. Oban, 37×26 cm.
    Kunisada a III. Toyokuninak számít. A klasszikus verseskönyvek kedveltek voltak az Edo-kori gésák és kurtizánok körében.
  11. Keisai Eisen (1790-1848)
    Kurtizán egy lámpás mellett.
    Jelzés: Keisai Eisen ga. Cenzori “kiwame” pecsét.
    Fent sorozatcím. Nishiki-e. Oban, 33,5×25 cm.
  12. Ando Hiroshige (1797-1858)
    Palankin-vivők a mishimai sintószentély bejárata előtt.
    Fent sorozatcím: Tokaido gojusan tsugi no uchi. Mellette a hely neve: Mishima.
    Jelzés: Hiroshige ga.
    Nishiki-e. Oban, 24×36 cm.
    Meiji-kori levonat. Ez Hiroshigének a Tokaido-út 53 állomását ábrázoló híres sorozatából a 12. kép. Alcíme, a pecsét szerint: asagiri (reggeli köd). A szentély Hakone közelében van. E kép Hiroshige ködös látképei közül az egyik leghíresebb, amelyet 1834 körül rajzolt.
  13. II. Utagawa Hiroshige (1826-1869)
    Tavaszi kirándulás. Az Edo 48 híres látképe sorozatból a 37. kép.
    Jobbra fent legyezőkép. Nishiki-e. Kakuban, 22,5×16,5 cm.
    Jelzés: Hiroshige ga.
    E művész az I. Hiroshige lányát vette feleségül. Mindkettőjüknek több hasonló nevű sorozata is készült.
  14. Toyohara (Hashimoto) Chikanobu (1838-1912)
    Sóguni csapatok felvonulása az edói várnál.
    Színes japán fametszet. Triptychon. Nishiki-e. 37×73 cm.
    Jobbra lent jelzés: Toyohara Chikanobu, és pecsét.
    Chikanobu a japán fametszetek egyik késői, termékeny mestere volt. Metszetei zöme már a Meiji-korból (1868-1912) való, és így különösen az ifjú Meiji császárt és feleségét, továbbá a japán nemeseket ábrázoló képeiről ismert. A sóguni csapatokat mutató képe ezért minden valószínűség szerint még korábbi, Edo-kor műve lehet.
  15. Utagawa Yoshitora (működött 18501880 k.)
    Cirkuszi jelenet nyugati lovaspárral.
    Jelzés: Kinchoro Yoshitora ga. Mellette kombinált cenzori és dátum pecsét a “Patkány” évéből (1864).
    Balra érajelzéses datálás: Genji I. év (1864) 3. hó.
    Nishiki-e. Oban, 33,5×24,5 cm.
    A Meiji-kor kezdetén egy Soullier nevű francia cirkusza járt Japánban, amely a legjobb lovasszámokat mutatta be Yokohamában.
  16. Takahashi Shotei (?)
    Esős jelenet egy ötemeletes pagoda előtt siető alakokkal.
    Shotei jelzéssel. Színes metszet. 37×16 cm.
    Meiji-kor közepe, 1900 k.
  17. Kano Tannyu (1602-1674)
    Szentjánosbogarak fényénél olvasó Ingen pap.
    Jelzés: Tannyusai. Pecsét: Morinobu.
    19. századi másolat.
    Ingen (kínai nevén Yin-yüan, 1592-1673) az Obaku zen irányzat bevezetője és a Manpukuji kolostor alapítója volt Japánban.
  18. Vízimadarak a nádas fölött.
    Színes nyomat. Jelzett. Japán, 19. század.
  19. Hanabusa Itcho (1652-1724)
    Teknőcön ülő Fukurokuju szerencseisten, írástekerccsel a kezében. Fekete-fehér könyvillusztráció, két pecséttel.
    Edo-kor, 18-19. század. 19×15 cm.
  20. Kuan-ti, Kínai hadisten, lándzsákkal és zászlókkal.
    Fekete és vörös nyomat. Kína, 20. század.
  21. Toyohara (Hashimoto) Chikanobu (1838-1912)
    Kotón (ősi japán hangszeren) játszó hölgy és tanítványa, tradícionális japán enteriőrben.
    Jelzett, a Meiji-éra 34. évéből (1901).
    Színes nyomat, lent a tokiói kiadó nevével.
    22×31 cm.
  22. Ho Shou-sheng
    Előkelő hölgy a palota előtt. Tekercskép egy négyrészes sorozatból.
    Tus és színek papír alapon. 82×21 cm.
    Jelzés: Ho Shou-sheng chu. Kína, Ch’ing-kor,
    19. század.
  23. Ismeretlen festő
    Palota-jelenet: erkélyen álló pár, előttük leányok.
    Színezett tus. 86×20 cm. Eredetileg tekercskép.
    Kína, 19. század.
  24. Ismeretlen festő
    Mandarinok találkozója a parkban.
    Bevezető cím: Chün-yu en tao-li-en hsü (Tavaszi esti találkozó az Oszibarack és Szilva kertben).
    Tusfestmény. Kína, Ch’ing-kor, 19. század.
    Feltehetően egy korábbi festmény másolata.
  25. Vendég érkezése a palotába.
    A háttérben tájkép.
    Tusfestmény fehér alapon. Yosa Buson (1716-1783) stílusában.
  26. Chin Han
    Fenyőfa alatt ülő költő. Kína, 18-19. század. Színezett tus.
  27. A “Tíz Bambusz Csarnok” illusztrált levélpapír gyűjteményének füzetei (17. század).
    Pekingi kiadás az 1950-es évekből.
  28. Fotóalbum a nikkói Tokugawa szentély épületeinek és kertjének képeivel.
    Japán, Meiji-kor eleje. 1868-80 k.
  29. La Fontaine meséi japán nyomtatott kiadásban, 1900 k.
  30. A Chushingura (Szamurájhűség) illusztrált kiadása
    Japán, 1900 k.
    A Chushingurából vett jelenetek a kabuki színpad kedvelt témái voltak, s ezért fametszeteken is gyakran szerepelnek.
  31. Ezer japán textilminta gyűjteménye
    Meiji-kor. 1893 évi kiadás. Az Edo- és Meiji-korban gyakori volt a különféle mintakönyvek kiadása.
  32. Japán Mon (címer) gyűjtemény
    Meiji-kor. 1888 évi kiadás.
  33. Kínai régiségek katalógusa
    Érmek, bronztárgyak, feliratok, stb. 18-19. sz.
  34. Pacskolatok
    Han-kori kínai sirok domborműves ábrázolásairól.
  35. Virág- és madárkép
    Tühimzés, Jelzett. Kína, 20. század közepe.
  36. Ünnepi jelenet zenészekkel
    Színes festés csont lapon, a régi perzsa miniatúrák stílusában. Irán, 19. század.

THE COLLECTION

In the history of creating oriental art collections there usually was an event or development, which, attracting the collector, gave him years- or life-long impetus to be deeply involved in exploring and knowing this area of art.

This is what happened with András Timár. As his wife explained he had a classmate, whose father, a ship captain sailed on oriental waters. This friend had a small Persian miniature painted on bone, what András liked a lot. He offered some 30 of his beloved and valuable books in exchange of this work of art. He saw there also Japanese wood-cut prints, which gave him an impetus to collect those from all over the country. Later he met István Mezey, who, together with professor Zoltán Takács Felvinczy was the main organizer of the Hungarian-Nippon Society in the 30s, and editor of the review “Far-East”. He also met Professor Gyula Germanus as well as other collectors, who helped him to develop his oriental collection including mostly Japanese wood-cut prints in color. As a journalist he several times travelled to Asia. including Indonesia, China and Japan obtaining valuable books on these countries and their arts.

I was asked by his esteemed wife Piroska to edit a small catalogue for his collection, which stopped to further develop due to the early death of her husband.

Since the highest portion of the collection consists of colored Japanese wood-cuts: known as Ukiyo-e prints one may wonder why such a private collection which includes just a few unusual prints is important, what can it represent in the extremely rich art scene of this genre. We should understand that these art pieces mainly present the historic Edo period of Japan (1603-1867), headed by the Tokugawa Shoguns, which was the “golden age” of the Kabuki theatre and puppetry shows.

Christianity was introduced to Japan already in the mid-16th century attracting several thousand supporters in the country. However, about the year of 1600, the Shoguns not only prohibited evangelising, but also pursued the Christians. One interesting page of the Timár collection, with the figure of a Christian nobleman from South Japan, covers these historic events.

You can see a couple of pictures on the Kabuki theatre and its actors. Such actor’s portraits represented more than a third of the Ukiyo-e prints. In addition to Kabuki, puppet and shadow plays were also popular in the Edo age. Their repertory was similar to that of Kabuki, whose most important author, Chikamatsu Monzaemon (1653-1725) was known as the Japanese Shakespeare. Since such performances are rarely presented on wood-cut prints, the only such piece in the collection about an evening show is especially interesting. Landscape prints are represented here by the well-known foggy vision of Hakone: one of the 53 stages of the Tokaido road in the series by Ando Hiroshige.

Following the Edo era the Meiji period (1868-1912) brought about important changes in Japan’s history. Opening up the country and entering diplomatic and commercial relations with the West provided opportunity for quick modernisation and industrialisation in Japan and also to learn about Western arts and culture.

The earlier picture by Chikanobu, who was active at the edge of these two historic periods, showed events in the Samurai era. His later piece about a Western couple on horseback was prepared by a new technique and represents an entirely new idea even in its topic. Thus the pages of the collection show characteristics both in topics and the transition of the Japanese art of wood-cut prints.

The photo album, which presents the buildings of the Tokugawa shrine in Nikko, demonstrates how quickly the art of photography was taken and spread in Japan.

We should also mention later Japanese publications including booklets of textile patterns and traditional Japanese coat of arms or “mons”. A printed Japanese version of La Fontaine’s tales from about 1900 is also interesting enough to be pointed out.

Chinese pictures and publications represented here on a smaller scale include catalogues of antiquities and illustrated letter papers of the Ten Bamboo Hall. They express not only the collector’s artistic approach, but also remind of the significant impact of Chinese wood-cut prints and painting on Japanese art.

Being introduced to friends, this collection may hopefully give further impetus to get to know and collect artifacts from the Far-East.

  1. Tsukioka Yoshitoshi (1839-1892)
    Daimyo Amakusa Shigehisa.
    Signed: Taiso Yoshitoshi.
    Red seal: Go-Yoshitoshi.
    Nishiki-e. Oban, 36×20 cm.
    About 1879. From 1577 on five daimyos of the Amakusa islands were baptized and became active propagators of the Christian faith. In 1637 Amakusa Shiro became the leader of the Shimabara uprising. The revolt was soon suppressed by the shogun and Amakusa Shiro was put to death. Yoshitoshi, a master of late Japanese prints, dealt in two wood-cut prints with the history of Japan. His works have been rediscovered in the 1970-ies.
  2. Utagawa Kunisada (1786-1864)
     Portrait of a kabuki actor, in a lake- or riverside landscape.
    Signed: Toyokuni ga with “toshidama” seal.
    Title of the series: Tokaido gojusan tsugi no uchi.
    Name of the site: Kakegawa. With the seals of the censors Makin and Hama.
    Date seal from the year of the “Rat” (1852). Nishiki-e. Oban, 35×24 cm. So-called ókubi-e. Presumably a portrait of Ichikawa Ebizo.
  3. Utagawa Kunisada (1786-1864)
    Kabuki scene with two actors. Diptych.
    Signed on both leaves: Tovokuni ga with “toshidama” seal. Censor’ seals with the name of Kinugasa and Hama. The two censors collaborated in 1847-48.
    Nishiki-e. 27×47,5 cm.
  4. Utagawa Kunisada (1786-1864)
    Kabuki scene with two actors. Diptych (originally probably a triptych).
    Signed: Toyokuni ga with red “toshidama” seal.

    Two censors’ seals with the name of Watanabe and Yonehara. Date seal from the third month of the Ox-year (1853). Nishiki-e. 34×46 cm.

  5. Utagawa Kunisada (1786-1864)
    Kabuki scene with two samurais. Diptych.
    Signed on both sides: Toyokuni ga with red “toshidama” seal. Combined censor’s and date seals from the year of the Cock (1861).
    Both actors belonged to the famous Ichikawa family. Nishiki-e. 33×48,5 cm
  6. Utagawa Kunisada (1786-1864)
    Bunraku performance at moonlight. The fluting marionette is moved by two men. Signed: Toyokuni ga with “toshidama” seal.
    Censor’s “aratame” seal and date from the year of the “Serpent” (1857).
    Nishiki-e. Oban, 36×25 cm.
  7. Utagawa Kunisada (1786-1864)
    Kabuki scene with two actors.
    Signed: Toyokuni ga with “toshidama” seal.
    Censor’s seal with the name Wataru (1862).
    Nishiki-e. Oban, 34,5×23 cm.
  8. Utagawa Kuniyoshi (1798-1861)
    Young girl standing in intérieur. To the right a scroll painting with the figure of a Buddhist monk and inscription referring to the sixteen Rakan.
    Signed: Ichiyusai Kuniyoshi ga.
    Publisher’s seal: Minatoya (Kohei). Censor’s “kiwame” seal.
    Nishiki-e. Oban, 35×24 cm.
  9. Utagawa Kunisada (1786-1864)
    Courtesan from the Yoshiwara with escort and kamuro.
    Signed: Toyokuni ga with “toshidama” seal.
    Nishiki-e. Oban, 35×25 cm.
  10. Utagawa Kunisada (1786-1864)
    Courtesan. Above an anthology of classical poems published in the Edo-period, possibly with the figure of Murasaki Shikibu.
    Signed: Ichiyosai Toyokuni ga with a round “toshidama” seal. Censor’s seal Yoshimura (about 1843-46).
    Nishiki-e. Oban, 37×26 cm.
    Kunisada was a pupil of Toyokuni I. whose name he later adopted.
  11. Keisai Eisen (1790-1848)
    Courtesan standing at a stone lantern.
    Signed: Keisai Eisen ga. Censor’s “kiwame” seal.
    Above series title. Nishiki-e. Oban, 33,5×23 cm.
  12. Ando Hiroshige (1797-1858)
    Jinrikisha – drawers at the entrance of the shinto shrine at Mishima.
    Series: Tokaido gojusan tsugi no uchi. (53 stations of the Tokaido). Subtitle: asagiri (morning mist).
    Signed: Hiroshige ga. Nishiki-e. Oban, 24×36 cm. Printed in the Meiji period. One of Hiroshige’s famous misty scenes (about 1834).
    The shrine is in the vicinity of Hakone.
  13. Utagawa Hiroshige II. (1826-1869)
    Spring outing from the series “Famous landscapes of Edo”. The 37th leaf of the series. In the right corner a fan picture.
    Signed: Hiroshige ga. Nishiki-e. Kakuban, 22,5×16,5 cm.
  14. Toyohara (Hashimoto) Chikanobu (1838-1912)
    Shogunal troups at the entrance of the Edo castle.
    Signed: Toyohara Chikanobu and seal. Triptych. Nishiki-e. 37×73 cm. Chikanobu was a late master of Japanese wood-cut color prints. Most of his prints are dated from the Meiji period (1868-1912). He is known mostly for his portraits of the Meiji emperor, his wife and other noblemen. His print of the shogunal troups probably dates therefore from the end of the Edo period.
  15. Utagawa Yoshitora (active about 1850-1880)
    Circus scene with mounted Western acrobats.
    Signed: Kinchoro Yoshitora ga. Combined censor’s and date seal from the year of the Rat (1864). To the left the same date given with the nengo “Genji” 1st year, 3rd month. Nishiki-e. Oban, 33,5×24,5 cm.
    At the beginning of the Meiji era the French circus of Soullier produced the best mounted acrobat shows in Yokohama.
  16. Takahashi Shotei (?)
    Rainy scene with passers-by at a five-storeyed pagoda.
    Color print with the seal of the artist.
    Mid-Meiji period, about 1900-1910.
    37×16 cm.
  17. Kano Tannyu (1601-1674)
    Priest Ingen reading by firefly-light.
    Signature: Tannyusai. Seal: Morinobu.
    Color probably from the Kokka.
    Priest Ingen – his original Chinese name Yin-yüan, 1592-1673 – was the founder of the Obaku Zen sect in Japan. He fonded the Manpukuji monastery.
    Copy from the 19th C.
  18. Water birds over reeds.
    Color print from the 19th century. Signed.
  19. Hanabusa Itcho (1652-1724)
    Fukurokuju, god of good luck, sitting on a tortoise with a scroll.
    Book illustration with two seals.
    Edo-period, 18th-19th century.
    19×15 cm.
  20. Kuan ti, the Chinese God of war with spears and flags.
    Chinese black and red print. 20th C.
  21. Toyohara Chikanobu (1838-1912)
    Lady playing on koto and her pupil in traditional Japanese intérieur.
    Dated from the 34th year of the Meiji era (1901).
    22×31 cm.
  22. Ho Shou-sheng
    Court lady before the palace. Scroll painting from a series of four.
    Ink and colors on paper.
    82×21 cm
    Signed: Ho Shou-sheng. China, 19th C.
  23. Unknown painter
    Palace scene with couple on the balcony and three girls.
    Ink and colors.
    86×20 cm.
    Originally a scroll painting: China, 19th C.
  24. Unknown painter.
    Mandarins’ party at springtime in the Peach and Plum Garden.
    Ink on paper. Title of the inscription:
    Chün-yu en tao-li-en hsu. China, Ch’in period, 19th C.
    Probably copy of an earlier ink painting.
  25. Arrival of a guest to the palace.
    Landscape with hills in the background.
    Ink painting on paper. In the style of Yosa Buson. (1716-1783)
    Probably a copy after the painting of this Nanga painter and poet.
  26. Poet under a pine tree
    Chin Han
    China, 18th-19th C. In with color
  27. Illustrated letter papers of the “Ten Bamboo Hall”.
    Peking edition from the 1950-ies.
  28. The palaces and garden of the Tokugawa shrine at Nikko. Photoalbum.
    Beginning of the Meiji period. About 1868-80.
  29. Tales of La Fontaine.
    Illustrated Japanese edition. About 1900.
  30. Illustrated edition of the Chushingura.
    About 1900.
  31. Thousand textile designs.
    Japan, edition of 1893.
  32. A collection of Japanese mon (coat of arms).
    Meiji-period, 1888.
  33. Illustrated catalogues of Chinese antiquities.
    18th-19th C.
  34. Rubbings
    from Han-period Chinese tomb reliefs.
  35. Embroidery with flower and bird.
    Signed. China, mid-20eth C.
  36. Festival with musicians.
    Bone plate painted in the style of old Persian miniatures. 19th C.


1. Amakusa Shigehisa daimyo, 1879
Tsukioka Yoshitoshi (1839-1892)


2. Kabuki színész
Utagawa Kunisada (1786-1864)


3. Kabuki színpadi jelenet, 1847-48
Utagawa Kunisada (1786-1864)


4. Kabuki színpadi jelenet, 1853
Utagawa Kunisada (1786-1864)

5. Kabuki színpadi jelenet, 1861
Utagawa Kunisada (1786-1864)


6. Bábjáték előadás holdfényes estén, 1857
Utagawa Kunisada (1786-1864)

7. Kabuki színpadi jelenet, 1862
Utagawa Kunisada (1786-1864)


8. Ifjú nő enteriőrben
Utagawa Kuniyoshi (1798-1861)


9. Yosniwarai kurtizán
Utagawa Kuniyoshi (1798-1861)

10. Kurtizán, 1843-46
Utagawa Kuniyoshi (1798-1861)

11. Keisai Kurtizán
Eisen (1790-1848)


12. Palánkvivók a mishimai szentély előtt, 1834 körül
Ando Hirosnige (1826-1848)

13. Tavaszi kirándulás
Utagawa Hiroshige II. (1826-1869)

14. Soguni csapatok bevonulása
Toyohara Chikanobu (1838-1912)

15. Cirkuszi jelenet lovasokkal
Utagawa Yoshitora (1850-80 körül)

16. Esős jelenet pagoda előtt,
Takahashi Shotei (?) 1900-10 körül

17. Ingen pap olvasás közben
Kano Tannyu után

18. Vízimadarak a nádas fölött.
Reprint

19. Fukurokuju szerencseisten. Könyvillusztráció,
Hanabusa Itcho (1652-1724) 18-19. század

20. Kuanti hadisten. Kína, 20. század

21. Kotón játszó hölgy, 1901
Toyohara Chikanobu (1838-1912)

22. Előkelő hölgy a palota előtt. Kína,
Ho Shou-sheng Ch’ing-kor, 19. század

23. Palotai jelenet
Kína, 19. század

24. Mandarin társaság a parkban.
Kína, Ch’ing-kor, 19. század

25. Vendég érkezése a palotába.
Japán, Yosa Buson stílusában, 19. század

26. Fenyőfa alatt ülő költő. Kína, reprint
Chin Han 18-19. század.